• Megjelenítés

monetáris politika

Mibe fektessek 2023-ban?

Mibe fektessek 2023-ban?

Két év koronavírus után 2022 szinte már minden másról, csak nem a Covidról szólt (Kínát leszámítva): februárban kitört az orosz-ukrán háború, ennek geopolitikai, gazdasági és energiapiaci hatásai végig kísérték az egész évet. Az infláció történelmi szinteket ütött meg a világ számos országában és itthon úgy tűnik, 2023 sem hoz fellélegzést ebben. A jegybankok folytatták a szigorítást, a recesszió pedig több elemzőház szerint is elkerülhetetlen.  Az biztos, hogy 2023 is bővelkedni fog a gazdasági, tőkepiaci és geopolitikai történésekben, így megnéztük, mibe érdemes fektetni a következő 12 hónapban.

Lagarde: vannak aggasztó jelek, mindent meg kell tenni az infláció ellen

Lagarde: vannak aggasztó jelek, mindent meg kell tenni az infláció ellen

A korábban gondoltnál jobban emelkednek a bérek az eurózónában, az Európai Központi Banknak (EKB) pedig mindent meg kell tennie, hogy megvédje ettől az egyébként is magas inflációt – mondta a horvát Jutarnji Listnek adott interjúban Christine Lagarde, a jegybank elnöke.

Csökkenő infláció, gyorsan érkező EU-s pénzek, véget érő háború: íme a közgazdászok optimista előrejelzései

Csökkenő infláció, gyorsan érkező EU-s pénzek, véget érő háború: íme a közgazdászok optimista előrejelzései

A háborúban beálló fordulatot, valamint az ezt követő piaci felpattanást, a klímavédelem terén történő erőfeszítéseket, és az infláció vártnál gyorsabb enyhülését nevezték meg a Portfolio által megkérdezett közgazdászok. Év végi cikkünkben arra kértük az elemzőket, hogy nevezzenek meg néhány eseményt, amelynek bekövetkezési valószínűsége csekély, de mégis reálisan megtörténhetnek, és amelyek komoly pozitív hatásokkal járnának a gazdaságra és a piacokra.

Bod Péter Ákos: Böjtre fogják Magyarországot

Bod Péter Ákos: Böjtre fogják Magyarországot

Az állami költségvetés már jó ideje elvesztette azt a jellegét és fontosságát, amely miatt valaha az országgyűlési szakbizottságokban, majd a szavazóteremben a naptári és egyben költségvetési év végén éjszakába nyúló vita, alkudozás és szavazás zajlott, jelentős érdeklődés mellett. A parlamenti demokráciákban a büdzsé a kormánypolitika számszerű megtestesítője, az állam főbb bevételi és kiadási tételeit jogilag szentesítő dokumentum; akár bivalybőr táskában mutatják fel színpadiasan, akár csupán laptopra töltik, mindenképp kulcsfontosságú pénzügyi törvény az ország számára, erős orientációt nyújt az üzleti élet szereplőinek.

Surányi György: Viszontválasz a Magyar Nemzeti Banknak

Surányi György: Viszontválasz a Magyar Nemzeti Banknak

Nem találnám helyesnek, ha minősíteném a Matolcsy György vezette jegybank és az annak nevében hivatalosan a Portfolión megjelent írásomra reagáló Virág Barnabás vitairatát. Az önmagáért beszél. Ehelyett és anélkül, hogy elmélyednék a részletekben, két kérdést érintek pusztán az illusztráció okán.

Virág Barnabás: fenn kell tartani a magas kamatot, kulcsszó a türelem

Virág Barnabás: fenn kell tartani a magas kamatot, kulcsszó a türelem

Az MNB Monetáris Tanácsa változatlan szinten hagyta a kamatkondíciókat kedden, ezzel nem okozott meglepetést. A döntés hátteréről Virág Barnabás alelnök tartott sajtótájékoztatót, melyen arról beszélt, hogy az irányadó kamat csökkentése előtt tartós javulást akarnak látni a kockázati megítélésünkben.

Itt az MNB idei utolsó kamatdöntése

Itt az MNB idei utolsó kamatdöntése

Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon kedden az MNB Monetáris Tanácsa, vagyis az alapkamat változatlanul 13 százalék, bár ennek jelentősége október közepe óta minimális. A nagyobb kérdés az lesz, milyen kilátásokat fogalmaz majd meg a jegybank a közleményben és a délutáni sajtótájékoztatón.

Véget ért a vakmerő kísérlet: a valóság térdre kényszerítette a harmadik legnagyobb jegybankot is

Véget ért a vakmerő kísérlet: a valóság térdre kényszerítette a harmadik legnagyobb jegybankot is

Noha a dollár megállíthatatlan erősödése és a kötvényhozamok globális emelkedése közepette a japán jegybank kitartott, és a globális szigorításra lazítással reagált, ma megtört a jég: a referenciahozamok magasabb szintre engedésével a Bank of Japan monetáris szigorítást hajtott végre. Noha a Kuroda-féle gárda hangoztatja, hogy szó sincs szigorításról, valójában nagyon is az történt, és ez látszik is az azonnali pénzpiaci reakciókon. A japán jegybank ezzel komoly monetáris politikai fordulatot hajtott végre, és bár a lépésre akkor került sor, amikor a nyomás már jócskán enyhült az országon, a szigorítás így is egyértelműen indokoltnak tűnik.

Jön az MNB idei utolsó dobása, sok kérdésre várjuk a választ

Jön az MNB idei utolsó dobása, sok kérdésre várjuk a választ

Kedden idén utoljára ül össze a Monetáris Tanács, mely valószínűleg nem változtat majd a kamatkondíciókon. Ennek ellenére egy sor kérdésre várjuk a választ a jegybanktól, vagyis azt semmiképp sem lehet mondani, hogy unalmas lenne az utolsó 2022-es kamatdöntés. A döntés és a kommunikáció akár a forint árfolyamára is hatással lehet a következő napokban.

Nagyon elhittük, hogy véget ér a jegybanki terror - de lehet, hogy sírás lesz a vége

Nagyon elhittük, hogy véget ér a jegybanki terror - de lehet, hogy sírás lesz a vége

Ritka módon egymást követő napokon tartja kamatdöntő ülését a világ két legnagyobb jegybankja, az amerikai Fed és az Európai Központi Bank. Mindkét esemény fontos, a jegybakok ugyanis bejelenthetik a kamatemelési tempó lassítását, a kamatpálya jövő év elején várható tetőzését, ezzel pedig a 2022-es óriási emelések után új fejezet nyílhat a nyugati monetáris politikában. Nem véletlen, hogy a piac is optimista, a fojtogató dollárerősödés már a múlté. Csakhogy van egy kis bökkenő: egyáltalán nem biztos, hogy ennyire rózsás a helyzet, és erről már ma is meggyőződhetünk.

Ezek a veszélyek leselkednek a piacokra 2023-ban

Ezek a veszélyek leselkednek a piacokra 2023-ban

Az inflációs kilátásokat illetően továbbra is nagy a feszültség a piacokon, a múlt héten a vártnál magasabb termelőiár-index (PPI) adatok után is nagy esést láthattunk a tengerentúli tőzsdéken. Ráadásul szerda este érkezik majd a Fed legújabb kamatdöntése, melyen a Nyíltpiaci Bizottság ismerteti legfrissebb makrogazdasági prognózisát is, az ülés után pedig sajtótájékoztatót tart Jerome Powell elnök, aki tovább borzolhatja a kedélyeket. Ha ezekhez hozzáadjuk a visszafogott vállalati profitnövekedésre és az amerikai recesszióra vonatkozó várakozásokat, akkor máris látszik, hogy rengeteg veszély leselkedik 2023-ban a piacokra, derül ki a Deutsche Bank felméréséből.

Épp tegnap törhetett el valami a tőzsdéken - Jöhet a következő kör lefelé?

Épp tegnap törhetett el valami a tőzsdéken - Jöhet a következő kör lefelé?

Az amerikai tőzsdéken tapasztalt hétfői esés lehet a kezdete a következő lefelé tartó körnek, miután egyfajta önelégültség lett úrrá a piacokon a kifejezetten erős októberi és novemberi hónap után – írja a MarketWatch stratégákra hivatkozva. A pesszimista forgatókönyvet technikai tényezők mellett az is alátámasztja, hogy közel lehetünk ahhoz a ponthoz, amikor a kötvényhozamok csökkenésének hatása már nem jelent akkora pozitívumot a részvénypiacok számára, mint korábban.

Asztalra csapott a sztárközgazdász: A félelem vezérli az EKB-t, és ezzel egész Európának ártanak

Asztalra csapott a sztárközgazdász: A félelem vezérli az EKB-t, és ezzel egész Európának ártanak

Az EKB nem veszi figyelembe a saját közgazdászainak modelljeit és előrejelzéseit, és azért emeli a kamatokat, mert félti a saját reputációját - írja Erik Nielsen, az UniCredit vezető közgazdásza egyik elemzésében. Nielsen szerint az EKB közgazdászai világosan látják az infláció szerkezetét, amely döntő részben továbbra is átmeneti, kínálat által hajtott. Az UniCredit vezető elemzője szerint ilyen infláció esetén nem kell tovább emelni a kamatokat, mert azzal felesleges károkat okoz az EKB a kontinens gazdaságának. Csakhogy erre nincs esély, az EKB továbbra is határozottan fog emelni, és ezen a helyzeten csak ront a kormányok fellépésének módja és mértéke az energiárakkal szemben.

Olyan tempóban emelt az MNB, hogy a rövid hozamok képtelenek lekövetni – Mi történt a magyar piacon?

Olyan tempóban emelt az MNB, hogy a rövid hozamok képtelenek lekövetni – Mi történt a magyar piacon?

Az irányadó kamat jelentős emelésével nagyon lemaradt a rövid állampapír-hozam mögötte, vagy ahogy az MNB szokta emlegetni, „nem tökéletes a monetáris transzmisszió”. De mi ennek az oka? Hogy lehet 18 százalékos irányadó kamat mellett 11 százalék a három hónapos diszkont kincstárjegyek hozama? Mit jelenthet a jövőben a kormány által bejelentett kamatstop a bankbetétekre?

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Akkora stratégiai vereséget szenvedhet hamarosan Ukrajna, hogy ezt még a háború után is érezni fogják
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility